- Ariiiiiiiiiiii! - dörömbölnek az ajtómon - Eressz beee!
- Ööööm... - ásítotok egyet - Oké...
Hajnali öt van. Nem vagyok eszemnél. Csak is így lehettem képes arra, hogy beeresztettem Alexyt, úgy hogy még pizsamában, és teljesen védtelen állapotban vagyok.
- Na végre! - robban be a kék hajú fiú, és a szekrényem felé veszi az irány.
- Mi.. van? - kérdezem kicsit holdkórosan.
- Gyere! - a csuklómnál fogva beránt a gardróbomba.
Alexy imád a szekrényemben lenni. Mivel a hajam (ahogy ő mondja) "ázott rózsaszín" így rengeteg hasonló árnyalatú, és más milyen élénk színű ruhadarabokkal van tömve. Amiket persze az ő útmutatásával vásároltam.
- Vedd fel ezt, és ezt, meg ezt is. És vedd rá ezt is mert kicsit hideg van! - nyomott a kezembe egy adag ruhát a legjobb barátom. Persze, a kiszolgáltatott állapotomat mindig kihasználja. Ilyenkor minden ellen vetés nélkül felveszem a i a kezemben van.
Így hát rögtön fel is vettem az I AM NUTELLA feliratú pólómat, a fehér (kicsi rózsaszín beütéssel) alapú, pici nutellás üvegekkel díszített cicanadrágomat, és a I ♥ NUTELLA-s pulcsimat. Szinte már természetes volt hogy Alexy előtt is át öltözöm. Igaz hogy fiú, de végül is A) kiskorunk óta ismerjük egymást és B) Alexy meleg.
- Tökéletes! - csodálta meg a művét, az az engem a kék hajú srác. - Már csak ezt kell fel venned! - átnyújtott nekem egy cipős dobozt.
- Ez miez? - pislogom ki a maradék álmot is a szememből.
- Cipő. - adja meg az egyértelmű választ Alexy - Neked vettem. Ma.
- De... hajnali öt van... honnan a francból szereztél ma cipőt?
- Meg vannak a kapcsolataim! - vigyorog - Na! Vedd fel!
Kinyitom a dobozt. Egy fehér, magas szárú torna cipő van benne, az oldalán KEEP CALM AND EAT NUTELLA felirattal.
- Köszönöööm! - ölelem át a kékséget.
Miután kikászálódtunk a gardróbomból, beálltunk a tükör elé. Ugyan is Alexy fodrász énje is felébredt, így ő szándékozta megcsinálni a hajamat. Ahogy a tükör előtt álltunk, és végig néztem magamon... na, ekkor tudatosult bennem, hogy milyen vétket is követtem el azzal, hogy beengedtem Alexyt... Ugyan is beöltöztetett Nutellának...
- Kész vagy! - teszi az állát a vállamra a fiú.
- Hm... - a hosszú, "ázott rózsaszín" hajamban ezüst színű csillám csillog, és befont egy tincset, de a fonatba beleszőtt egy világos türkiz színű szalagot. - Szép munkát végeztél! - nevettem. - De mi okból keltettél fel ilyen korán? Nyár van! Nem kell suliba menünk!
- A mai egy különleges nap! - vigyorog - Hoztam plusz bőröndöket, hogy tényleg mindent betudjunk csomagolni!
- Hova megyünk? - nézek rá kerek szemekkel.
- Ariana. Költözünk. - mondja.
- Mi???
- Az anyám húga elköltözik a városból, és rám meg Arminra hagyta a házat. És gondoltuk hogy költözhetnél velünk! Végül is, egy hatalmas két szintes házról lenne szó. És neked nem kéne itt nyomorognod albérletben!
- Jaj Alexy! - örömömben olyan szorosan öleltem meg az LBmet hogy kis híján megfojtottam. - Hogyan köszönhetném ezt meg??
- Mondjuk... elengedhetnél... - nyöszörögte.
